Mindenki tanul valamit

Délelőtt ismét a lányokat oktatjuk. A reakciók ugyanazok, mint eddig. A mai fő téma viszont - talán mert itt többségében 7. osztályosok vannak - a menstruáció kezdete, gyakorisága, időtartama, fájdalmas vagy kevésbé fájdalmas módja, erősebb, gyengébb jellege. Válaszolunk a kérdésekre, igazi, oldott beszélgetés. Kicsit lassabban megy, mert nem mindenki jó franciából, így sokszor valaki, aki jobban beszéli a nyelvet ő fordít bambarára vagy bambaráról. Nem jó, ha van bent tanár, de még csak az sem, ha mondjuk az igazgatónő egyik lánya ül be. Azonnal előjön a hierarchia kérdés, mert bár a lány nem tanáruk, de a társadalmi hierarchiában mégiscsak felettük áll, ha rájuk ripakodik, akkor bizony ugranak, elveszik az intim hangulat. Nem baj, ezt is megtanultuk: mindenkit ki kell tessékelni, aki a társadalmi-iskolai hierarchiában nem egyenrangú. Alig akarnak elmenni, reggelig tudnának kérdezni, de már érkeznek a tanárok az informatikai oktatásra...

Ildikó ebédidőben folytatja az oktatást, a Word a téma, betűtípusok, aláhúzás, vastagítás, sorkiegyenlítés-sorzárás. Van aki még az egérrel küzd, van aki a betűket keresi, de haladnak. Míg a tanárok tanulnak, mi finom ebédet kapunk, mint eddig minden nap: idén is főznek ránk, egyik étel finomabb, mint a másik. Különösen a mindenféle növények, fűszerek összezúzásával készült szószok jönnek be... és már tudjuk, hogy melyik paprikát nem szabad csak úgy bekapni... halálosan csípős...

A délután a "régiek" interjúvolásával telik. Kivel mi történt egy év alatt, van-e új testvér, meghalt-e valaki, jól van-e a család, mit szeretsz tanulni, csinálni, milyen gyerek XY, kedves anyuka/apuka? Dicsérünk, dorgálunk, biztatunk.

Ma is esteledik, mikor hazaindulunk... Még megmutatják a holnapi iskolai főzés kellékeit: az udvaron állnak a hatalmas lábas üstök, magasra dobozolva a tészta, a tálaló eszközök... Holnap nagy buli lesz az iskola melletti területen...