Show 2.0

Ez már a 2. éjjel, amikor igazi trópusi viharra ébredünk: szakad az eső, tombol a szél, az áram - mint mostanában oly gyakran - szintén elmegy, leáll a légkondi. Pillanatok alatt iszonyú, párás meleg lesz a szobában...

A mai program egész nap a felvilágosító oktatás. A két csapat lány között pedig informatikai oktatás.

Berendezzük a Ciklus Showt a padlón, megérkezik a zacskós víz a lányoknak és beletesszük a jéggel teli "hűtő hordóba" és már érkezik is az első 20 lány, köztük Aminata, az én 17 éves, egy gyerekes kislányom és egy ca. a 6. hónapban járó nyolcadikos kismama... Aminata vékonyka, és beteg, maláriás, de azért bejött az oktatásra. Sírva mondja, hogy a kisfia is beteg, ő is maláriás, de nincs pénz orvosra, gyógyszerre. Megbeszéljük, hogy elviszi orvoshoz, adok pénzt, váltsa ki a gyógyszereket is... Kétségbeejtő a szegénység miatti tehetetlenséget látni, amiben a kényszerházasságba kényszerített gyereklányok élnek.

Ma már a módosított előadás zajlik, úgy ahogy éjjel "átírtuk." A sejt rész letudva. Király! Amikor Karolina mutogatja, hogy a belső nemi szervek hol helyezkednek el, mindenki elkezdi ugyanott tapogatni magát: valóban, ez van idebent, amit a padlón látok? A petefészek nagyságát érzékeltető mandulát hitetlenül nézik: tényleg ezekben van a születéstől kezdve 200.000-200.000 petesejt??? A mandula nem mindenkinek ízlik, van aki titokban kiköpi, keserű, szokatlan ízű, mondják. A gombostűvel átszúrt papírlap, ami a petesejt nagyságát hivatott bemutatni, szintén újdonság. A 3 lyuk ma is szenzáció, a fő téma azonban a szűzhártyát megjelenítő muszlimkendőnél bukik ki: a szüzesség. Tapintható a döbbenet, hogy nem a hüvely bejáratánál van. Aztán az is szenzáció, hogy attól, hogy bicikliznek, ugráló köteleznek, futnak, sportolnak vagy, hogy egy férfi a vállukra teszi a kezét nem reped szét. Az pedig végképp kiveri a biztosítékot, amikor mondjuk, hogy rugalmas, és az első együttlét során nem is mindig reped szét és, és ha el is reped, nem mindig vérzik... sőt olyan is van, hogy valakinek születésétől fogva nincs is...felfoghatatlan ez számukra, hiszen a szüzesség a legnagyobb érték és a nászéjszakán a véres lepedő hiánya iszonyú szégyen a lányra és a családjára nézve is, válóok... A 12 hetes műanyag embriót ámulattól tágra nyílt szemmel veszik kézbe... a terhességről-szülésről szóló képeskönyvnél viszont látjuk, hogy meddig érdemes elmenni. Hogy mi a köldökzsinór szerepe és a köldök a köldökzsinór helye??? Mindenki nézegetni kezdi a saját köldökét. Lassan helyre kerülnek a dolgok. Imádják a játékot, amivel eldöntjük, hogy ma ki lesz a "győztes:" minden spermium nevet kap, ami önmagában élmény számukra, hogy valaminek nevet adhatnak, hiszen Maliban az anyának szinte semmi beleszólása nincs abba, hogy a gyerekét hogyan nevezzék el, azt az apa vagy legrosszabb esetben nem a szülők, hanem az apa családja mondja meg. Pont így történt egy másik, már idősebb, 23 éves szponzoráltunk esetében, aki a kisfiát Mohamednek szerette volna elnevezni, amiben a férjével meg is egyeztek, de az apai család ezt leszavazta, így lett Moussa a nagypapa után. Amikor a spermák hadba állnak, dobókockával döntjük el, hogy melyik lesz a győztes, amelyik eljut a petesejthez. Imádják a csecsemőbabát, felváltva kapja fel valaki és dédelgeti, amikor éppen nem demonstrációs célokat szolgál...

A mai csoportok nagyon érdeklődőek: hogyan születnek az ikrek, miért vetél el egy nő, miért hal meg a kisbaba sokszor a születése előtt, miért van az, ha egy nőnek nem lesz gyereke? Érezhető a döbbenet, amikor mondjuk, hogy ez bizony sokszor nem a nő, hanem a férfi problémája miatt van... Van olyan, hogy férfi nem nemzőképes??? Hogy lehet ez, miért van ez? Mesélünk a szoros nadrágokról, a dohányzásról, a mobiltelefon zsebben hordásáról, arról is, hogy egy nőnek mire kell vigyázni, hogy a termékenységét meg tudja őrizni, mindezt a helyi viszonyokra szabva: pl. a vizes ruháról, túl hideg vízben ücsörgésről, fertőzésekről, nem megfelelő higiéniáról. És végül elhangzik a nagy kérdés, amire rögtön nem, csak később, privátban tudunk válaszolni, mert az időközben a prezentációra beülő Mme Sissoko felcsattan és nem engedi még a kérdést sem, nemhogy a választ: hogyan lehet úgy szexelni, hogy ne legyen kisbaba? A kérdés nem a tartalma miatt a gond: az a gond, hogy ilyen egyáltalán eszébe jut egy ennyi idős lánynak (házasságban élő nő részéről már nem gond a kérdés, mint pár nap múlva megtapasztaljuk...).Mme Sissoko ugyanúgy ámuldozik, mint a lányok, pedig már 9 gyereket szült... neki is sok az újdonság az anyagban.

Ildikó ebédidőben folytatja az oktatást. A második napon másokkal összeszedettebbek a tanárok, sokkal jobban haladnak. A Wordre térnek át, legalábbis el kell kezdeniük gépelni egy bekezdést. De nagyon lassan megy, pedig a billentyűzethez Ildikó készített és kinyomtatott egy kulcsot, hogy melyik betűt hol találják. Ezt aztán mindenki el is viszi magával, pedig jó lenne, ha maradna a gyerekeknek is... sebaj, majd nyomtatunk még. Viszont örömmel konstatálom, hogy tavaly óta megjavították a fénymásolót és a printer sem nyekereg már, igaz a toner kifogyóban van: mondtam, nézzenek körbe, mert anno hoztunk hozzá pót tonereket is... Az informatikus, egy fiatal srác a lányok oktatása kellős közepén érkezik, kérjük, menjen ki, és jöjjön vissza később egy fél óra múlva... nem érti, miért nem maradhat, ez némi zavart okoz, de csak kitessékeljük. Ezen aztán úgy megsértődik, hogy egy hétig nem is jön vissza...

Ma is esteledik, mikor hazaindulunk... Haidara úr már fel sem jön a terembe, az udvaron ülve számítógépezik. Jól megy a program? kérdezi. Ha szeretné, bemutatjuk neki is szívesen. Nevetve hárít, pedig biztos vagyok benne, neki is lenne benne újdonság -:)

Vacsora után Karolinával ismét nekiesünk a programnak és fél egyik gyúrjuk, javítjuk, kiegészítjük a mai nap tanultakkal...

Este Mme Sissoko és két felnőtt lánya érkezett hozzánk vacsorára. Az egyik, a 23 éves a hét hónapos kisfiát is magával hozta, mert – mint megtudtuk – a kislegény csak az anyatejet fogadja el, ha otthon hagyja, akkor pedig csak tehéntejet tudnak neki adni. Csendesen aludt érkezésükkor, majd ébredéskor sor került az etetésre, amit a legnagyobb természetességgel tett meg az asztalnál ülve. Igaz, már elég késő volt, a közelben nem voltak vendégek, mi pedig szintén nők vagyunk, de azért megfordult a fejemben, hogy nálunk ennél sokkal nagyobb szemérmesség kíséri ezt az egyébként teljesen természetes tevékenységet. A másik, 20 éves lány angol szakos egyetemi tanulmányai befejezésénél tart. Három, nem az átlagos lakosságot reprezentáló hölggyel beszélgettünk, viszont ők szélesebb látókörük lévén részletesen tudtak válaszolni kérdéseinkre. Muzulmán ország lévén a poligámia az általánosan elfogadott, amit hivatalosan rögzítenek is a házasságkötés alkalmával, amikor a pár nyilatkozik, poligám vagy monogám házasságban fognak-e élni. Nagyon kevesen választják a monogámiát: az országban élő kis létszámú keresztyén népesség, vagy előfordulhat, hogy a jövendőbeli férj megteszi ezt a kegyet a felesége felé, ha nagyon szerelmes. Egyébként a vőlegény családja nagy befolyással bír, sokszor ők beszélik le a monogámiáról, hiszen nem azért nevelték, hogy csak egy felesége legyen. A monogámia nem kedvező a nő számára sem, ugyanis ha a férje néhány év múlva meggondolja magát, és a nagy szerelem elmúltával mégis szeretne egy második feleséget, ezt pedig mivel hivatalosan nem teheti meg, elhagyja az elsőt, aki így egyedül marad. Nyugati terminológiánk szerint végül is válásra kerül sor. Bármennyire ez a normális gyakorlat, a nők nem viselik jól a poligámiát. Hallottunk egy nemrég történt esetet, miszerint féltékenységből az egyik feleség forró vízzel öntötte le a férje másik feleségét és annak hátára kötött gyermekét, aminek következtében mindketten meghaltak. A férfiak azt a kifogást használják a többnejűség igazolására, hogy nőkből sokkal több van, mint férfiból, tehát monogámia esetén sok nő egyedül maradna. Az egyedül élőket pedig kiközösíti a társadalom, azt gondolják róluk, hogy a testüket árulják, vagy tisztátalan dolgokat csinálnak. A férfiak akár négy feleséget is tarthatnak, a menetrend pedig kétnapos beosztásban működik, vagyis két nap-két éjszaka az egyik feleségnél, majd a következő kettő a másiknál. Szerelemből nagyon kevesen házasodnak itt, a fiatalokat pedig legkésőbb 20 éves korukban a családjuk már nyaggatja, hogy tegyenek lépéseket e felé. Az iskolában a 8. és 9. osztályos lányok között már eljegyzetteket vagy házasokat is találtunk, de akadt kisgyermekes anyuka is.

A női test működésével vagy a szexuálissal kapcsolatos kérdéseket viszont teljes tabu jellemzi, ezekről az anyák sem beszélnek a lányaikkal. A szüzesség nagy kincs, amiről a nászéjszaka után meg is győződnek: egy idős asszony a rokonságból a férj házában tölti a nászéjszakát a friss házasok szobája előtt, éjszaka hallgatózik, reggel pedig elkéri a lepedőt. Az örömanya aggodalmak között tölti ezt az éjszakát, hiszen rettenetes szégyen, ha a lánya ártatlansága nem bizonyosodik be, hiszen az ő felelőssége volt a jó nevelés. Ők is érdeklődtek irántunk, például azt akarták tudni, hogy valóban fájdalom nélkül lehet-e szülni nálunk az epidurális injekció segítségével. Ugyanis feléjük azt beszélik, Európában ezzel teljesen megszűnik a fájdalom. Sajnos arról kellett tájékoztatnunk őket (legalábbis azok, akik így szültek nálunk, vagy részt vettek ilyen szülésen), hogy valójában nem szűnik meg teljesen, csupán csökken ennek hatására.

Nagyon jól elbeszélgetünk, így 11:00 órakor már csak mi ülünk a bárban: ideje nekik hazaindulni, nekünk pedig lepihenni...